Gyakorlatok helyes végrehajtása

Amennyiben a fejlődést tartjuk szem előtt, úgy fontos tisztában lenni egy egyszerű elvvel: ha valamit „könnyű” megcsinálni, akkor annak nincs számottevő fejlesztő hatása (nagyon alacsony inger, melyre nem érkezik válasz). Ezért érdemes minden gyakorlatban figyelni magunkat és a test jelzéseit, és észrevenni azokat a lehetőségeket,
melyek további kihívást jelenthetnek számunkra (még jobban ki lehet nyújtani a térdet, jobban el lehet fordulni, tovább bent lehet tartani a levegőt, mélyebbre lehet hajolni, stb.).

Jalagati-Terem-52

Fájdalom

Fájdalom 2

A testet különböző ingerek és hatások érik. A fájdalomérző receptorok azokat az ingereket fogják fel és közvetítik az agy felé, melyek károsítják a szervezetet. Erre az agyban kialakul egy jelzés, amit mi fájdalomként definiálunk. Ennek megítélése és tapasztalása egyénenként változik, hiszen fájdalomküszöbünk és tűrőképességünk sem egyforma.
A fájdalomra válaszolunk: fizikai szinten reflexes mozgással (elrántjuk a kezünket, ha forróhoz érünk); idegrendszeri hatásként jelentkezik az ijedtség, és mentális szinten (többnyire kiabálás után) próbáljuk megérteni, hogy mi történt.
A fájdalomra válaszolunk: fizikai szinten reflexes mozgással (elrántjuk a kezünket, ha forróhoz érünk); idegrendszeri hatásként jelentkezik az ijedtség, és mentális szinten (többnyire kiabálás után) próbáljuk megérteni, hogy mi történt.

Mozgás és fájdalom

Általában a nyújtó hatású gyakorlatoknál gyakran jelentkezik a fájdalomérzet: ilyenkor a test jelez, hogy az adott mozgás „veszélyekkel” fenyeget, azaz, ha tovább végezzük sérülni fog.
Ilyenkor a test ún. miotatikus reflexe bekapcsol, ami az izom túlnyújtására feszüléssel válaszol, így óvva meg azt a sérüléstől. Ez a „fájdalom” elviselhető és ilyenkor tudunk hatni: folytatjuk a mozgást, és figyeljük, mi is zajlik bennünk, azaz tudatosítjuk a történteket (Fáj, de nem túl erős, így nincs túl nagy veszély, csinálhatom tovább). Ilyenkor a fájdalom enyhül, elviselhetővé válik, mert a védekező (miotatikus) reflex kikapcsolt (vagy be sem kapcsolt az „ismerős” nyújtási ingerre). Ezzel a folyamattal a fájdalom ingerküszöb kitolható, melynek eredményeképpen a nyújtás hatékony lesz.

fájdalom

Légzés

A Jalagati módszerben ez egy nagyon fontos tényező, melyet fontosnak tartunk kihangsúlyozni.

nyújtózás

A légzés alapvetően egy automatikusan zajló folyamat (a vegetatív idegrendszer szabályozza), ahol a belégzés fizikailag passzív, a kilégzés pedig aktív.

Ha például nagyobb erőkifejtésre van szükségünk, vagy éppen futunk, akkor nőni fog a légzésszám (az ún. szimpatikus túlsúly miatt), ha pedig alszunk, akkor csökkenni fog (a paraszimpatikus túlsúly miatt). Ez az idegrendszer légzésszabályozó rendszere.

Amennyiben úgy döntünk, képesek vagyunk változtatni rajta: gyorsíthatjuk, lassíthatjuk, mélyíthetjük, visszatarthatjuk azt.
Az akaratlagosan irányított légzés 4 fázisból áll: belégzés, a levegő bent tartása, kilégzés, és légzésszünet.
A légzéssel egy időben, szinkronban zajlanak folyamatok az izmokban is: belégzésnél megfeszülnek, kilégzéskor pedig       elernyednek.